Zalaegerszeg
Látnivalók
Mária Magdolna plébániatemplom
Tévétorony Bazitán
Csipkeházak
Göcsej Múzeum
Kvártélyház
Ispita, építette Jakabffy Zoltán
Sóház
Arany Bárány Szálló
Göcseji tulipán
Szentháromság-szobor
Csány László szobra
Zrínyi Miklós lovasszobra
Keresztúry Dezső szobra
Buda Ernő mellszobra az Olajipari Múzeumban
Szent Flórián szobra a Mária Magdolna plébániatemplom mellett
Egyházi építmények
Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom – épült 1750–1760 között, barokk stílusú, Tierhardt József mester tervezte, a mennyezetképeket a 70-es években Haraszti Margit restaurálta. 1809-ben szentelték fel.[80][81]
Jézus szíve ferences plébániatemplom vagy Olai templom – az Olai városrészben található, 1925–1926, neobarokk stílusú, Kotsis Iván tervezte. Boldog IV. Károly király emlékére készült, 2004-ben felújították.[82]
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom – Mindszenty József emléktemploma, 2004-ben épült, Cigány István alkotása.[83]
Református templom – Szeghalmy Bálint tervei alapján, 1942-ben épült erdélyi stílusban, fából és vörös homokkőből.
Evangélikus templom – 1906-ból származik, neogótikus stílusú, Gerei Ernő tervezte.
Kálvária-kápolna – 1756-ban épült barokk stílusban.
Andráshidai templom – román stílusú, 1785-ben állították teljesen helyre.[84]
Nagy Szent Teréz templom – Bazita városrészben.[85]
Árpád-házi Szent Erzsébet templom – Szenterzsébethegy városrészben.[86]
Szent Jakab templom – Ebergény városrészben.[87]
Pózvai templom[88]
Szent Katalin templom – Besenyő városrészben[89]
Szent Sebestyén templom – Csácsbozsok városrészben[90]
Szűz Mária neve templom – Botfa városrészben[91]
Intézmények, infrastrukturális létesítmények
Megyei Bíróság, egykori vármegyeháza: 1730–1732 között, barokk stílusú, Franz Allio tervei szerint épült, a sidi Sidy családból való sidi Sidy Pál egerszegi alszolgabíró, építőbiztos vezetése alatt.[92].
Kvártélyház: Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült.
Arany Bárány Szálló: 1893–1894, Brenner János építész tervei szerint
Tévétorony: 1975-ből, 95,4 m magas, a presszó magassága pedig 53,2 m.
Csipkeházak: lakóházak Vadász György tervei szerint.
Hagymasisakos ispita a 19. századból, a város régi kórháza.
AquaCity – Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark
Aquapalace – Strandfürdő
Hüvös Kastély (Mindszenty Ifjúsági Ház): ifjúsági szállásként és rendezvényhelyszínként működő műemléki épület (http://www.botfaihaz.hu/)
Múzeumok
Göcseji Múzeum – Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága – 1968-ból, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász- és Németh János kerámiaművész gyűjteményével.[93]
Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Skanzen 1969-ből, az olai városrészben.[94]
Finnugor Néprajzi Park – 2001-ben adták át a Skanzen kibővítéseként.[95]
Magyar Olajipari Múzeum (röviden MOIM) – a Skanzen mellett található az olai városrészben.[96]
Papp Simon emlékszoba – a geológus, egyetemi tanár, akadémikus hagyatékából összeállított, életét és munkásságát bemutató emlékkiállítás.[97]
Városi Hangverseny- és Kiállítóterem – egykori zsinagóga, 1904-ben épült Stern József tervei nyomán, eklektikus stílusban bizánci elemekkel.
Kézművesek Háza – a Gébárti-tó partján, Ságod városrészben, 1982-ben nyitotta meg kapuit.[98]
Fazekasház – Páterdomb városrészben, 1978-ban hozták létre.[99]
Köztéri szobrok, emlékművek
A városban körülbelül 50 köztéri alkotás található,[100] közülük a jelentősebbek:
Göcseji tulipán szökőkút: 1985-ből, alkotói: Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész.
Keresztury Dezső szobra a Keresztury téren.
Táncoló lány: bronzszobor, Medgyessy Ferenc alkotása, a Szivárvány című televíziós vetélkedőn nyerte el a város.
Mindszenty József szobra.
Zrínyi Miklós lovasszobra: 1989, Tóth Béla alkotása .
Csány László szobra: 1931-ben állították fel, Istók János alkotása.
Deák Ferenc szobra: 1879. szeptember 1-jén állították fel, Vay Miklós alkotása. A legelső Deák-szobor volt Magyarországon.
Szentháromság-szobor: a Mindszenty téren, 2006 szeptemberében újították fel.
Kis makrancos: a szobor Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, 1966-tól áll a helyén.
Liliom: szintén Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ez az aktot ábrázoló szobor a Vizslaparkban, 1967-ből.
IV. Béla király szobra.
Zenélő óra a Polgármesteri Hivatal előtt.
A 377-es „Gizike” gőzmozdony a vasútállomás mellett.
Kálvin János mellszobra a református templom mellett.
Immaculata-szobor az olai templom kertjében.
A „földi toronyóra” a Hevesi Sándor Színház előtt. Az óraművet Preisz József és Kancsal Miklós állították helyre, a kerámia díszítés Németh János műve.
Olajkutatók Grantner Jenő szobra 1970-ből a Lordok Háza homlokzatán
Ho Si Minh szobra, Marton László szobrász alkotása 1976-ból.
Wass Albert szobra a Dózsa ligetben 2008-ból.
Természeti látnivalók
Azáleás-völgy – az Alsóerdő botanikailag védett területe.
Csácsi arborétum – Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület.
A Csácsi arborétumon kívül helyi védettség alá került a Deák téri park, a platánsorok, a Dózsa liget, a Palatinus vendéglő kertje, a szenterzsébethegyi gesztenyefa, az olai temetőben és vasútállomásnál lévő hársfák és botfai vadgesztenyesor.[104] Ez a lista 2010-ben még öt taggal bővült: a Parkerdővel, a Pálosfai-patak völgyével, a Bozsoki-dombbal, a Szabadság utcai gömbkőris fasorral és az Andráshida utcában levő parkkal.[105]
Gébárti-tó: 1975-ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó.
Keszthely
A Balaton nyugati végén, a Keszthelyi-öböl partján, a Zala folyó torkolatától északra fekszik, délen sík, északra kissé dombos területen. A környéken található Zalai-dombság és Keszthelyi-fennsík dombjai, hegyei ölelik körbe a várost. Éghajlata az Adriai-tenger és a Balaton közelsége miatt kiegyensúlyozottabb, a nyár kevésbé forró, a tél kevésbé fagyos.
Hévíz
A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő.
A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.
Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.
A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992. május 1-jén városi címet kapott.
Balaton
A Balaton (becenevén „a magyar tenger”) egy tó Magyarországon, a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.
Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km2.
Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.
A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók.
Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt, a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp-Balatonboglár közötti, Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel a Balaton-átevezés versenyt
Az Őrség
zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.
Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.